Bérszámfejtés

Munkaügyi feladatok, dokumentáció kezelése, bérszámfejtés és munkajogi tanácsadás - anyagi garanciával, bírságmentesen!


A bérszámfejtés magával hozza a munkaügyi dokumentumok elkészítésének, ellenőrzésének feladatait, a munkajogi tanácsadást a cégvezető számára, a munkaügyi perek, viták kezelését, lehetőség szerint megelőzését, a teljes munkaügyi adminisztráció vezetését, vagy ennek kontrollálását, átvételi nyomtatványoktól a jelenléti ívekig - hogy a cégben minden rendben legyen
.
Ha ránk bízza bérszámfejtését - amit modern, online szoftvereinknek köszönhetően szinte automatikusan, az emberi hibaszázalékot kizárva végzünk havi 1.500 Ft/fő/hó + ÁFA ártól - biztos lehet benne, hogy nem fog munkaügyi bírságot kapni: amennyiben igen, és ez az általunk kezelt dokumentumok, szabályzatok vagy eljárások miatt történt, a mi mulasztásunkból - a bírság teljes összegét - 50 M Ft-ig terjedő felelősség-biztosításunk terhére - megtérítjük Ön helyett.

Velünk komplett megoldást kap, a bérszámfejtés szigorú határain kívül a munkaügyi, munkajogi feladatokat is ellátjuk cégében, a teljes adminisztrációt vállaljuk - felelősséggel.

A kiadott szakvéleményeinkre garanciát vállalunk - ha azok alapján jár el, és bírságot kap, a fenti felelősség-vállalásunk, amit komoly céges háttérrel, szerződésben is vállalunk, védi Önt.

Preventív ellenőrzéseket végzünk: a munkaügyi hatóság helyszíni ellenőrzése, kérdései már olybá fognak tűnni a dolgozóknak, mint az általános iskolában a tűzriadó gyakorlat.

Képviseljük a hatóságok, szükség esetén a munkavállalók előtt is: Jogi eszközökkel igyekszünk elkerülni minden olyan eseményt, amely az Ön cégére és pénztárcájára nézve káros lehet, legyen az munkaügyi per, ellenőrzés, elbocsájtás, munkahelyi baleset nem megfelelő kezelése, vagy bármi más, nem várt esemény.

Dokumentumait rendben tartjuk és ellenőrizzük: megköveteljük a dolgozóktól a precíz vezetést, amit le is ellenőrzünk. A szabadságokat megfelelően dokumentáljuk, a jelenléti ívre, munkaidőre odafigyelünk, a munkavállaló szerződését, tájékoztatását, munkaköri leírását, szükség esetén tűz-munka-és balesetvédelmi oktatását ellátjuk, kezeljük.

A ki-és belépő papírokat, a személyes okmányokat az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően kezeljük, a ki-és beléptetéseket határidőre elvégezzük.
Dolgozói a bérszámfejtést annak lezárásakor azonnal, a rájuk vonatkozó részben elektronikusan megtekinthetik. 
Egyedi tartalmú kimutatásokat rugalmas informatikai rendszerünkkel bármikor elkészítünk Önnek.
Az összes banki rendszer számára elő tudjuk állítani a megfelelő import formátumot, így nem kell egyenként az időigényes és unalmas banki átutalásokkal vesződnie senkinek. 
Szükség esetén a szabályzatokat, dokumentum sablonokat, munkaköri leírásokat elkészítjük, bevezetjük a cégnél.
Teljes körű TB ügyintézést és tanácsadást vállalunk.
Proaktívan tanácsot adunk Önnek a lehető legkedvezőbb foglalkoztatási formák, motivációs rendszerek kidolgozásában, külső szakértőkkel, és a munkavállalói járulék-és adóterhek legális minimalizálásában. 
Speciális területeket is jól ismerünk:
Nagy tapasztalattal rendelkezünk egészségügyi dolgozók, tanárok életpálya-modell szerinti bérkalkulációjában, ennek ellenőrzésében, jogszerű dokumentálásában, vezetésében.
Non-profit szervezeteknél önkéntesek, megváltozott munkaképességű munkavállalók, tiszteletdíjas kuratóriumi elnökök, atipikus foglalkoztatási formák szervezésében szereztünk nagy gyakorlatot.
Ügyfeleink között megtalálható több munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző cég, valamint olyan multinacionális vállalat is, amely több országban több helyre bejelentett dolgozókat határok között mozgatva foglalkoztat, így ezeken a területeken is komoly rutint szereztünk.
Egyesület képviseletében sportolók, valamint kismamák foglalkoztatásában szereztünk releváns tapasztalatokat.

Ajánlatot kérek!

Toborzás, kiválasztás, vezető keresés, fejvadászat, csapatépítés, motivációs rendszer kidolgozás, személyiség-tesztek, HR-feladatok?

Teljes HR-outsourcing megoldásokat kínálunk kis-közepes-és nagyvállalatok részére, 5-10 éves gyakorlattal rendelkező vezető kollégáink bevonásával, akik 100-500 fős cégek HR vezetőiként szerezték jelentős munkatapasztalatot.
Kis vállalkozásoknak is, megfizethető áron.
Nem kell megfizetnie egy teljes állású HR-menedzsert - ha heti egy napban egy megfelelően képzett munkatárs akár havi 50-60 ezer forintért ellátja Önnek azt a munkát, amire szüksége van - szakmai felső vezetői színvonalon és időhatékonysággal.
Minden cég legfontosabb értéke a lojális, képzett, megfelelő munkaerő.
Közhely, de egyetlen jó vezető a sikertelen cégből sikerest, az adósságokból tőkeerős céget kovácsolhat. Mennyit ér egy ilyen ember? Felbecsülhetetlen. De mi igyekszünk ennél jóval olcsóbban megszerezni Önnek.

Munkavállalói motiváltak? Jól érzik magukat a cégnél? Milyen a belső képzési rendszer? Mennyi idő alatt tanul be egy új kolléga? Milyen a csapatszellem? Mennyire ismerik a dolgozók a vállalat küldetését?
Problémát jelent, ha valakinek túlóráznia kell? Furkálódások vannak a cégben? Mindenki tudja, hogy valamelyik kolléga nem kompetens, de nincs helyette jobb? Vagy még ennél is rosszabb a helyzet?

Beszélgessünk, ha úgy gondolja, jöhetne már ide valaki, aki rendet tesz a fejekben. 

Ajánlatot kérek!
Bérszámfejtés és munkaügyi tanácsadás - minden egy kézben, profiktól!
Többé nem kell az ellenőrzésektől tartania - majd küldjük a pozitív jegyzőkönyvet!
A végén még ellenőrizni is el fog felejteni - a jót könnyű megszokni!

Mi a bérszámfejtők minimális feladata?

  • Bérpótlékok, egyéb juttatások számfejtése
  • Havi bérlisták átadása szerződés szerinti idõpontban
  • Havi bérfizetési listák átadása papíron vagy csoportos átutalás esetén a bank szerint igényelt adatszerkezetben
  • Jövedelmek, járulékok elektronikus adatszolgáltatása
  • Önkéntes nyugdíjpénztári bevallások elkészítése és leadása
  • Munkaügyi- és bérstatisztikák elkészítése, leadása
  • Dolgozók egységek ( munkahelyek) szerinti nyilvántartása
  • Könyvelés részére bérfeladás készítése az igényelt bontásban és formátumban
  • Havi fizetendõ adók és járulékok lista készítése
  • Bevallás az államháztartással szembeni egyes kötelezettségekrõl és követelésekrõl
  • Munkaügyi nyilvántartások, statisztikák készítése
  • Szabadságok és túlórák, megbízási díjak és napi díjak nyilvántartása
  • A munkáltatói SZJA-bevallás elkészítése, leadása
  • Dolgozói levonások kezelése
  • NYENYI adatszolgáltatások kezelése
  • Munkaügyi jegyzőkönyvek elkészítése  

    Mi várható el egy bérszámfejtőtől?

    • Alkalmazza és felhasználja az általános szakmai ismereteit és készségeit, naprakész a munkaügyi jogszabályokban, folyamatosan képzi magát
    • Rendszeresen tanulmányozza és alkalmazza az adott szakterület szakma specifikus ismereteit, szaklapot járat, szakmai fórumokon képviselteti magát.
    • Tudnia kell az egészségbiztosítási ellátást megállapítani.
    • Nyugdíjazás esetén előkészíti a nyugdíj kiszámításához szükséges dokumentumokat prezentálnia kell.

    Mit foglaljunk bele a szerződésébe?

    • Utalandók teljes körű kalkulációja
    • Adatszolgáltatások maradéktalan és pontos teljesítése
    • Munkáltatói igazolások, év végi adóigazolások elkészítése
    • Főkönyvi feladások fejlesztése és készítése
    • Havi munkabér, adó és járulék átutalások teljesítése
    • Kimutatások és költség-tervezetek készítése vezetői igények szerint
    • Társadalombiztosítási ellátások igénylése, ügyintézése az egészségbiztosító pénztár felé
    • Társadalombiztosítási kifizetőhelyi teendők ellátása, ha vannak ilyenek
    • Hatóságok előtti képviselet egy esetleges ellenőrzés esetén
    • Havi bérjegyzékek küldése elektronikus úton a munkavállalóknak
    • Ügyfelek tájékoztatása a bérszámfejtést érintő jogszabályváltozásokról
    • TB audit
    • Távollét- és munkaidő-kezelés
    • Munkaügyi tanácsadó - nem csak bérszámfejtő!

    A bérszámfejtés árában partnereink átfogó munkaügyi tanácsadást is kapnak tőlünk - a fent felsorolt feladatok elvégzésén kívül:

    • Munkaszerződések, munkaköri leírások, tájékoztatók, egyéb munkaügyi dokumentumok áttekintése, véleményezése, szerkesztése
    • Munkaügyi dokumentumok iktatása, kezelése, kitöltésének rendszeres ellenőrzése
    • Munkaügyi szabályzatok alkotása, szerkesztése, véleményezése
    • Képviselet munkaügyi ellenőrzések esetén
    • Képviselet munkaügyi perekben
    • Képviselet munkavállaló felvételekor, elbocsájtáskor
    • Ki-és belépő dokumentáció elkészítése, munka-tűz-és balesetvédelmi oktatás megszervezése
    • A könyveléssel együttműködve a munkavállalók ki-és bejelentése
    • Átfogó vezetői munkaügyi tanácsadás
    • A járulék-és adóterhek optimális csökkentése
    • HR-feladatok igény szerint
    • Cafeteria rendszer tervezés és bevezetés
    Ajánlatot kérek!
    Cafeteria rendszer tervezése és bevezetése 
    A cafeteria rendszer bevezetése a vállalkozás költséghatékony működését és a munkavállalók elégedettségét egyaránt szolgálja tekintettel arra, hogy ezen béren kívüli juttatási rendszer keretében a munkavállalók a vonatkozó adókedvezmények figyelembevételével lényegesen több adózott bevételre tehetnek szert - elsősorban olyan cafeteria-elemek választása esetén, melyek egyébként is a munkavállaló kiadásai közé tartoznak.
    Adómentes juttatások, kedvezményes adózású juttatások? Egészségbiztosítás? Étkezési utalvány? Sport-vagy kultúra-utalvány adómentesen? Mit érdemes most adni? Kérje ingyenes tanácsadásunkat most! 
    Ajánlatot kérek!
    Ha kapott már munkaügyi bírságot
    Ha volt már kellemetlen munkaügyi pere
    Ha rendezetlenek a munkaügyi kapcsolata
    Forduljon hozzánk most!


    Ha úgy érzi, a dokumentáció nincs jó kezekben
    Ha nincsenek naprakész információi a dolgozókról> Ha elfelejtik kitölteni a bérlapokat és a jelenléti íveket Keressen Bennünket, mielőtt hatósági ellenőrzést kapna!
    A szabadságolás szabályai:
    A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alapszabadságból és pótszabadságból áll. A rendes szabadságra a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a munkavállalónak alanyi joga van.

    Alapszabadság:
    (1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló
    a) huszonötödik életévétől huszonegy;
    b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
    c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
    d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
    e) harmincötödik életévétől huszonöt;
    f) harminchetedik életévétől huszonhat;
    g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
    h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
    i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
    j) negyvenötödik életévétől harminc
    munkanapra emelkedik.
    (3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

    Mt. rendelkezése, amely szerint a munkaviszony szünetelésének időtartamára főszabályként szabadság nem jár. Mégis vannak esetek, amelyekben az Mt. kivételt tesz, és úgy tekinti, mintha a munkavállaló munkát végzett volna.

    Ezek:
    •    a keresőképtelenséget okozó betegség tartama;
    •    a szülési szabadság tartama;
    •    a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első év;
    •    a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama;
    •    a tartalékos katonai szolgálat;
    •    minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

    Pótszabadság:
    (1)A fiatalkorú munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatalkorú a tizennyolcadik életévét betölti.
    (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (3)A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. (4)A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg . (6)Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés a fentebb felsoroltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat. (5) /Hatályon kívül helyezve/ (7)A pótszabadság - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a munkavállalót az alapszabadságon felül és a többféle címen járó pótszabadság egymás mellett is megilleti.

    A szabadság munkanapra jár. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő.

    Fizetés nélküli szabadság a cégek életében
    Fizetés nélküli szabadság családtag ápolására:
    Fizetés nélküli szabadság jár a munkavállalónak a tartós ápolásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére. Tartósnak minősül az az ápolás vagy gondozás, amely előreláthatólag a harminc napot meghaladja.
    Ezen a címen legfeljebb két évi időtartam lehet a fizetés nélküli szabadság. A munkáltató ezen fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. További feltételt jelent a fizetés nélküli szabadság iránti jogosultsághoz, hogy a munkavállaló az ápolást személyesen végezze. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
    A fizetés nélküli szabadság a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs ápolására, gondozására vehető igénybe.
    A munkavállalónak ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság iránt kérelmet kell a munkáltató felé benyújtania.
    Fizetés nélküli szabadság gyermek gondozására, ápolására:   A gyermek gondozása, ápolása kiemelten van kezelve a fizetés nélküli szabadság szabályozásában is. Így a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása esetén. Szintén jár fizetés nélküli szabadság a gyermek tizedik életéve betöltéséig a GYES folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a gyermek gondozására otthon történik.
    A munkavállaló gyermekének tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében szintén jár fizetés nélküli szabadság.

    Fizetés nélküli szabadság házépítésre:
    A munkavállalónak egy évig terjedő fizetés nélküli szabadság igénybe vételére van lehetősége ha magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadság igénybevétele az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti.
    A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadság kiadására a munkavállaló által megjelölt időpontban kell, hogy kiadásra kerüljön.
    A házépítés címén igénybe veendő fizetés nélküli szabadság kiadására a munkavállaló kérelmére kerülhet sor. A munkavállaló egy hónappal a tervezett
    igénybevétel előtt köteles a fizetés nélküli szabadságot igényelni.
    Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét részletekben kívánja, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

    Fizetés nélküli szabadság hatása a végkielégítésre:
    Alapesetben a fizetés nélküli szabadság ideje a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben annak időtartama a 30 napot meghaladja. Ettől eltérően figyelembe veendő a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

    Fizetés nélküli szabadság és a fizetett szabadság kapcsolata:
    Főszabály szerint a munkaviszony szünetelésének időtartamára nem jár fizetett szabadság. Ez alól azonban egyes esetek kivételt képeznek. A gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság. Szintén jár szabadság a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára.

    GYES-ről visszatérők szabadságolása
    A munkavállalót a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére szabadság illeti meg a munkaviszony szünetelésének időtartamára. A szabadság tehát a törvény megfogalmazása szerint nem a Gyes, Gyed idejére jár.
    Amennyiben a munkavállaló az egy év leteltét követő időszakban megy vissza dolgozni, úgy a teljes egy évre járó szabadsága megilleti, és még ki kell adni részére a korábban esedékes, de ki nem adott szabadságait is. Amennyiben a munkavállaló az egy év letelte előtt megy vissza dolgozni, úgy erre az időszakra járó időarányos szabadságot kell kiadni a munkavállalónak a korábban esedékes, de ki nem adott szabadságon felül.
    A munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell, ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.
    Mivel a szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni, a távolléti díj számítására vonatkozó szabály alapján a távollét időszakában érvényes, tehát a fentiek szerint megállapított személyi alapbért kell figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság megszakítását, vagy lejártát követően kiadott szabadság idejére.  Amennyiben a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát megszakítva visszamegy dolgozni a munkáltatóhoz, úgy szabadság természetesen nem illeti meg kétféle jogcímen, mivel a munkavállaló munkaviszonya már nem szünetel.
    Tekintettel arra, hogy a szünetelés idejére járó szabadság nem a Gyes-hez, Gyed-hez kötött, akkor kell gondoskodni a kiadásáról, amikor a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságának lejártát követően, vagy megszakításával visszamegy dolgozni.
    A munkavállaló szabadságát a munkaviszonya megszűnéskor lehet pénzben megváltani, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, és e szabálytól érvényesen eltérni nem lehet.

    A végkielégítés szabályai
    A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
    Végkielégítésre az a munkavállaló jogosult, aki meghatározott ideig  munkaviszonyban állt munkáltatójával.

    A végkielégítés mértéke
    legalább három év esetén: egyhavi;
    legalább öt év esetén: kéthavi;
    legalább tíz év esetén: háromhavi;
    legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
    legalább húsz év esetén: öthavi;
    legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege.
    A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
    A végkielégítés  három havi átlagkeresettel emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, illetve az korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg, munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében.

    Bérügyi fogalomtár 2015 Munkaszerződés fogalma
    Két fél között jön létre,. A két fél: munkáltató és munkavállaló. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, két kötelező tartalmi eleme a munkabér és a munkakör feltüntetése. A munkaszerződés megkötésével munkaviszony jön létre. Munkaszerződés módosítani kizárólag a két fél egybehangzó akaratával lehet, a munkaszerződés módosítás elutasítása nem szolgálhat indokot a munkaviszony megszűntetésénél.

    Munkaviszony fogalma
    A munkavállaló és a munkáltató között fennálló jogviszony, amelynek szabályozását a Munka törvénykönyvében (2012. évi I. tv) határozták meg.

    Munkáltató fogalma
    Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.

    Munkavállaló fogalma
    Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.  Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

    Egyéb jogviszonyok fogalma
    Társas tagi jogviszony (pl.: a cég ügyvezetője), megbízási jogviszony amelyet nem a Munka törvénykönyve, hanem a Polgári tvk. szabályoz, választott tisztségviselő. Ezeket a jogviszonyokat atipikus foglalkoztatásnak is szokták nevezni.

    Foglalkozási viszony fogalma
    A munkaviszony és egyéb jogviszony (atipikus jogviszony) gyűjtőneve

    Munkaidő fogalma
    A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

    Munkanap fogalma
    A naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

    Napi munkaidő fogalma
    A felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott: teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő.

    Általános munkarend fogalma
    A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Nevezik még 5/2 –nek megfelelő munkarendnek is.

    Általánostól eltérő munkarend fogalma
    Abban az esetben ha a munkavállaló beosztása szerint heti 5 naptól kevesebbre vagy többre van beosztva, ebből kifolyólag a pihenőnapja is eltér a 2 naptól. Szokás 5/2-től eltérő munkarendnek is nevezni.

    Napi egyenlőtlen munkaidő fogalma
    A napi egyenlőtlen munkaidő lehet általános munkarendben, vagy általánostól eltérő munkarendben is, lényege, hogy különböző óraszámban végez munkát munkanapra vetítve.

    Jelenlét nyilvántartás fogalma
    Egy olyan formailag kötetlen, de tartalmilag kötött nyilvántartási mód, amely egyértelmű képet kell hogy mutasson a munkavállaló munkaidejére, rendkívüli munkavégzésére, távollétére vonatkozóan. A nyilvántartás a bérszámfejtés egyik alapdokumentum, amely tartalma alapján a havi munkabérek elszámolása történik. A többszintű, és több különböző tartalmú nyilvántartást a Munka törvénykönyve szigorúan tiltja.

    Munkabér fogalma
    A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkavállaló (dolgozó) az elvégzett munkájáért kapja.

    Egyéb jövedelem fogalma
    Minden, ami a munkabérhez nem sorolható, ilyen például a : jutalom, prémium, béren kívüli juttatások,de ide kell sorolni az atipikus foglalkoztatás jövedelmeit is (megbízási díj, tagi kivét, osztalék)

    Jövedelem/Jogcím fogalma
    Az elszámolni kívánt juttatás (jövedelem) megnevezése

    Fizetési jegyzék/bizonylat fogalma
    A Munka törvénykönyve szerint, a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből egyértelműen iránymutatást ad a levont járulékokról és adókról. (Részletesen: Art. tv)

    Bruttó munkabér fogalma
    A munkavállaló levont járulékok és adó nélküli jövedelme

    Nettó munkabér fogalma
    A munkavállaló adóval ás járulékokkal csökkentett jövedelme

    Adó fogalma
    Megkülönböztetünk munkavállalói és munkaadói adót, munkaviszonnyal kapcsolatosan a dolgozó béréből személyi jövedelemadó ELŐLEGET kell levonni, melynek mértéke fixen 16 %. A munkáltató a munkavállaló bruttó bére után 27 % szociális hozzájárulási adót, és 1,5 % szakképzési hozzájárulási adót von le.

    Járulék fogalma
    Munkavállaló járulékai munkaviszonyban (ha nem nyugdíjas) 10 %  nyugdíjjárulékot, 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 4 % természetbeni egészségbizt. járulékot, 1,5 munkaerő-piaci járulékot  kell levonni.

    Munkabért terhelő levonások magyarázata
    16 % személyi jövedelemadó előleg: alapja a bruttó munkabér, fontos az előleg szó kiemelése, ugyanis a szja-t éves szinten kell majd bevallani (önadózói bevallás 53-as, munkaadói szja bevallás M29)
    10 % nyugdíjjárulék: mely megfizetése után a munkavállaló a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíjra lehet jogosult.
    3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék: amelyet a bruttó munkabérből a kötelező egészségbiztosítási ellátások fedezeteként fizet be, magyarul a táppénzre, gyedre…stb.
    4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék: tipikusan itt említhető az orvosi ellátások (háziorvosi) szolgáltatás, tehát ebből a befizetett járulékból finanszírozzák.
    1,5 % munkaerő-piaci járulék: melyet a munkanélküli ellátásalapba fizetünk

    Szabadság megváltása
    Abban az esetben ha a jogviszony fennállása alatt „kevesebb szabadságot vett ki”, mint azt időarányosan tehette volna, munkaviszony megszűnésekor , de csakis akkor, pénzben meg kell váltani a munkavállaló számára. Abban az esetben ha a munkaviszony alatt több szabadságot vett ki a munkavállaló, azt 2013.01.01-től visszavonni NEM lehet!

    Keresőképtelenség
    Az az eset, amikor betegség, rossz egészségügyi állapot miatt a munkavállaló nem tudja a munkát elvégezni. Köznyelven mindenki táppénzként említi, azonban társadalombiztosítási szempontból nem ilyen egyszerű a besorolás. Keresőképtelen lehet valaki: ha gyermekgondozási díjban (gyed) részesül, kórházi táppénzen van, munkabaleset (üzemi) éri, gyermekápolási táppénzen van. Ez egy nagyon egyszerű megfogalmazás, a társadalombiztosítási ellátások egy külön szakágazat.
    A munkabérünkből a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot azért fizetjük, hogy keresőképtelenségünk idejére ebből fedezni tudják a pénzbeli ellátásunkat.

    Folyamatos biztosításban töltött idő
    amikor a folyamatos jogviszonyunkban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, azaz folyamatosan dolgozunk, de nem feltétele hogy ugyan annál a munkáltatónál. (az is folyamatos ha egyik nap kilép „A” munkáltatótól, és a másik nap belép „B”-hez)

    Letiltások
    Nyugdíjminimum: A kormány 2008-ban megállapított egy olyan összeget, amely a létfenntartáshoz szükséges, megnevezése a nyugdíjminimum lett. A szociális ellátásokban nagy szerepe van ennek az összegnek. A letiltások (pl.: diákhitel, köztartozás…stb) esetében a letiltást csak 28 500 forintig lehet vonni, azaz a nettó munkabér az alá nem mehet. Amit egyik hónapban pont ezért nem tudták levonni, görgetni kell.

    Cafeteria
    Azaz béren kívüli juttatások, ezek nem tartoznak szorosan a munkabérhez. Nincs sehol előírva, hogy kötelező adni, tehát a munkaadó vagy ad ilyen béren kívüli juttatást, vagy nem. Béren kívüli juttatás például: Erzsébet utalvány, Helyi bérlettérítés, Szép kártya…stb  Ezek utána a munkáltatónak adóznia kell, viszont más adó és járulékvonzata van mint a munkabérnek.

    Foglalkoztatói kedvezmények
    Annak érdekében, hogy a valamely okból hátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatását elősegítsék, különböző munkáltatói kedvezményeket hoztak létre. A lényege az, hogy amennyiben valamely szempontból hátrányos helyzetben lévő munkavállalót alkalmaz, az utána fizetendő adóból kedvezményt érvényesíthet. Tehát a szociális hozzájárulási adóból, illetve szakképzési hozzájárulásból. Ilyen kedvezmény pl: ha 25 év alatti, vagy 55 év feletti dolgozót foglalkoztat, tartósan álláskeresőt, gyes-ről , gyed-ről visszatérő dolgozót…stb.

    Családi adóalap kedvezmény
    A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti (azaz az SZJA alapot). A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. 2016-ban fog emelkedni.

    Gyakran ismételt kérdések a bérszámfejtésről és a bérszámfejtő-szolgáltató váltásáról

    Csak év végén lehetséges bérszámfejtés szolgáltatót váltani?
    Nem, az év bármely szakaszában lehetséges. Az átadás zökkenőmentes lehet bármely időszakban, természetesen ez elsősorban a résztvevők együttműködésén és a korábbi rendszer működőképességén múlik.

    Mennyire bonyolult ez a folyamat?
    Nem bonyolult, az adatok nagy részét papír-alapon, illetve elektronikusan átvesszük, akár előző könyvelőjétől, vagy az Ön telephelyén, és megkezdjük az érdemi munkát: későbbi kérdések esetén pedig Önhöz, vagy előző könyvelőjéhez fordulunk. Ennyire egyszerű az egész.

    Mennyi időt vesz igénybe általában a váltás?
    Általában 2 hét-1 hónapon belül gond nélkül megoldható -  nem jelent kiesést vagy akadályoztatást semmilyen határidős hivatalos folyamatban, utalásban, és nem zavarja meg a cég működését sem.

    Van-e a bérszámfejtésnek egyszeri induló költsége?
    Nincs, csak az első havi díjat kérjük. Amennyiben az elmúlt időszakot újra kell számfejteni, arra egyedi megállapodás alapján külön díjat határozunk meg.

    A bérjegyzékek milyen formában igényelhetőek?
    Elektronikus formátumban (pdf) és hagyományos papír-alapon egyaránt.

    Banki átutalást is vállalnak?
    Természetesen igen.

    A különböző bevallásokat ki nyújtja be az illetékes hatóságoknak?
    Ha Önnek kényelmes, mi is benyújthatjuk őket, ez megbeszélés kérdése. Általában mi szoktuk elvégezni a megfelelő meghatalmazással.

    Ajánlatot kérek!

Kérjen ajánlatot!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Üzenet