Felszámolás

Felszámolás? Csődeljárás? Lépjünk időben!

Válságmenedzsment rugalmasan, innovatívan, az Ön igényei szerint. Ne essen pánikba! A legrosszabb, ami történhet Önnel, hogy börtönbe kerül és elveszíti mindenét. Na ettől fogjuk megóvni!
 
A felszámolási eljárás előtt, preventív módon, de a megkezdett eljárásban is sikeresen tudjuk képviselni az Ön érdekeit. Sok esetben van mód a cég, a vagyon megmentésére, vagy a károk enyhítésére. Nem is beszélve arról, hogy a felelősség megállapítása hogyan kerülhető el. Hívjon, hogy segíthessünk!

Időpontot kérek!

Velünk beszéljen először! Ha baj van, ne hívjon még fel senki mást, ne tegyen semmit, amíg nem konzultált velünk. Szükség esetén 24 órán belül rendelkezésre állunk. Ne kapkodjon! Nagy hibát véthet az elején.

  15 éve foglalkozunk válságmenedzsmenttel, képviselünk cégvezetőket felszámolási-és csődeljárásokban, fizetésképtelen helyzetekben, a megfelelő jogi és adószakértői háttérrel. Kis és nagy cégek, gyárak, üzemek, kereskedők, szolgáltatók, bt-k, kft-k és zrt-k fordultak hozzánk tanácsért. A válság kezelhető időszakaiban a cég helyreállításán, a működés reformálásán, vagy lehetőség szerint a vagyontárgyak, ingatlanok megfelelő áron történő értékesítésén dolgozunk. A felszámolási eljárás során az ügyvezető és a tulajdonosok védelmében járunk el, és mentjük, ami menthető, odafigyelünk, hogy az ügyvezető véletlenül se essen büntetőjogi felelősség alá, véletlenül se követhessen el jogsértést. Hogy mi menthető, az leginkább attól függ, milyen hamar fordulnak hozzánk. Ha későn, az drága és nehéz is lehet. Érdemes időben!


A felszámolás nem a világ vége, de komolyan kell venni. A céget ily módon eltemetni nehezebb, mint alapítani egyet. A megfelelő lépésekkel a nagyobb baj általában elkerülhető. Egy felszámolási eljárás 1-2 évig is könnyedén eltarthat, főleg, ha a cégnek van vagyona. Felkészítjük és képviseljük Önt a harcban - ez is egy része az üzleti életnek. Jelentkezzen nálunk mihamarabb, hogy segíthessünk!

  A felszámolók érdeke általában a vagyon megfelelő értékesítése, és a saját jogi védelmük, támadhatatlanságuk. Ebből kiindulva kedvező és jogszerű partneri viszonyba lehet kerülni velük, ha nem találnak súlyos jogsértéseket, hiszen a régi ügyvezetőnek és a felszámolónak célszerű és szükséges is együttműködnie, például a vitatott hitelezői követelések megállapításában, a peres ügyek megítélésében, az információk átadása kulcsfontosságú.

 

A felszámolási-és csődtörvényről

A gazdálkodó szervezetek csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról a többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) rendelkezik.
A csődeljárás során az adós - csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Az eljárások az adós - a kérelem benyújtása napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Ezen általános illetékességi szabály alól kivételt képez, ha az adós a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére helyezi át a székhelyét, mert ekkor a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás is illetékköteles. A felszámolási eljárás illetéke 80.000,-Ft, (jogi személyiséggel nem rendelkező adós: 30.000,-Ft), a csődeljárás illetéke 50.000,-Ft, (jogi személyiséggel nem rendelkező adós: 30.000,-Ft), a közzétételi költségtérítés mindkét eljárásban 25.000,-Ft.
Csődeljárásban az adós gazdálkodó szervezet részéről a csődeljárás lefolytatása iránti kérelme benyújtása során a jogi képviselet kötelező.
A csődeljárásban a kérelmet a Cstv. 8. § (1) - (4) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani, a kérelem benyújtását kizáró okokat a Cstv. 7. § (2) és (3) és bekezdése tartalmazza.
Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, vagy ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig, illetve a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.
A bíróság, ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor, valamint a közzétételi költségtérítés megfizetése igazolt, egy munkanapon belül intézkedik a kérelem és az azonnaliideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről, majd legkésőbb 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak. Ha a kérelem nem kerül elutasításra, a bíróság végzéssel elrendeli a csődeljárást, intézkedik az erről szóló végzés közzétételéről, és vagyonfelügyelőt rendel ki. Az adóst megillető fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, azonban a hitelezők egyetértésével meghosszabbítható oly módon, hogy annak teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
A csődeljárás befejeződhet akként, hogy a bíróság az adós és a hitelezők között létrejött egyezséget, amennyiben az megfelel a jogszabályban foglaltaknak, végzéssel jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a csődeljárást a bíróság megszünteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós felszámolását.
A felszámolási eljárás hivatalból indul, amennyiben a csődegyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, illetve az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére. Ha a felszámolási kérelmet az adós nyújtja be, a kérelem benyújtására a Cstv. 8. § (1) - (2) bekezdése az irányadó. Az adós a felszámolási eljárást akkor is kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.
A felszámolási eljárásban az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére induló eljárásban kötelező a jogi képviselet.
Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek (Cstv. 24. § (1) bekezdés). A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, melyek a kérelemben foglaltakat alátámasztják. Amennyiben a kérelmező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítja kérelmét, az adós írásbeli felszólítását és annak átvételét is igazolni kell. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelésjogcímétösszegétmegfizetésének határidejét (esedékességet). A fizetési felszólításban meg kell határozni azt avégső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást. A „ nem kereste” jelzéssel visszaérkezett fizetési felszólításra kérelem nem alapozható.
Amennyiben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el (Cstv. 25. § (1) bekezdés), értesíti az adóst a felszámolás kérelemről. Az adós - amennyiben a követelést elismeri – fizetési haladékot kérhet, melyet a bíróság legfeljebb 45 napra engedélyezhet.
Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha az adós nem nyilatkozik, illetve a kérelemben foglaltakat vitatja, a bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján megvizsgálja a fizetésképtelenség feltételeit. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti, fizetésképtelensége esetén végzéssel megállapítja azt.
A bíróság az adós fizetésképtelenséget akkor állapítja meg, ha
  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Amennyiben a kérelem a Cstv. 27. § (2) a) és b) pontján alapszik, a tőkekövetelésnek meg kell haladnia a 200.000 forintot.
A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul – elektronikus, véletlenszerű kiválasztással - kirendeli a felszámolót, és elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kijelölő végzés kivonatának Cégközlönyben való közzétételét.
A felszámoló eljárását, kötelezettségeit a Cstv. pontosan meghatározza.
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit a Cstv. 31.§-a határozza meg. Elmulasztása büntetőjogi következményeket is maga után vonhat.
Az adóssal szemben fennálló követeléseket a közzétételt követő 40 napon belül a felszámolónál kell bejelenteni. Azon követeléseket, amelyeket 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdése figyelembevételével kiegyenlített tartozások után még van vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezség megkötésének feltételeit a Cstv. 44. §-a tartalmazza. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.
Ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Az erre irányuló kérelem beadásának határidejét és annak tartalmi elemeit a Cstv. 45/A. § (2) bekezdése tartalmazza.
A bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések kielégítéséről.
Ha a könyvvezetés és a nyilvántartások hiányai miatt a felszámolási eljárást az általános szabályok szerint nem lehet lebonyolítani, vagy az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a bíróság a Cstv. 63/B. §-a alapján a felszámolási eljárást egyszerűsített módon fejezi be.

Kifogás a felszámolási eljárásban

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a hitelező, a hitelezői választmány, az adós, és az, akinek jogát, jogos érdekét a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása sérti, a Cstv. 51. § (1)-(4) bekezdése értelmében a sérelemről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogást terjeszthet elő. Ha a kifogás előterjesztése határidőn túl történik, és igazolási kérelmet nem, vagy sikertelenül terjesztenek elő, a kifogást a bíróság elutasítja. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő; ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

Ettől eltérő intézmény a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elleni kifogás. A Cstv. 52. § (1)-(5) bekezdése értelmében a felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, zárójelentés, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámoló mindezeket megküldi a bíróságnak, aki a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A bíróság a kifogásról tárgyaláson határoz, megalapozottsága esetén a kifogásnak helyt ad, ellenkező esetben azt elutasítja, ami ellen külön fellebbezésnek helye nincs.

Az adósságrendezési eljárás folyamata

Az 1996. évi XXV. törvényen alapuló adósságrendezési eljárás célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását. Az eljárásra a helyi önkormányzat székhelye szerinti Törvényszék az illetékes.
Ezen eljárásban hitelező, akinek az adósságrendezést megindító végzés Cégközlönyben történő közzétételének időpontjáig a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn – figyelemmel a 4. § (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel-, az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott.
A hitelezők követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül jelenthetik be a végzésben kijelölt pénzügyi gondnoknak, aki dönt azok nyilvántartásba vételéről. A határidő jogvesztő, és a bejelentés elmulasztásának következménye, hogy az eljárás jogerős befejezését követő 2 évig a követelés sem végrehajtás, (sem beszedési megbízás), sem újabb adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján nem érvényesíthető.
A vitatott hitelezői igény az általános hatáskörű bíróság előtt a nyilvántartásba vétel elutasításának kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesíthető, azonban a pénzügyi gondnokot a peres (fizetési meghagyás) eljárás megindításáról vagy folyamatban létéről ezt igazoló okirat csatolásával tájékoztatni kell.
Az adósságrendezési eljárás sikeres lezárása érdekében a megalakuló adósságrendezési bizottság reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készít. Amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van, az egyezségi javaslat elkészítésekor a vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt az adósságrendezési bizottság a bejelentett követelés szerint veszi figyelembe.
Az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok megküldi a hitelezők részére, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A megkötött egyezséget a pénzügyi gondnok ellenjegyzi és benyújtja a bírósághoz, amely, ha az egyezség a jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel, azt jóváhagyja és az eljárást befejezi, ellenkező esetben elrendeli az eljárás folytatását.
Meghatározott esetekben önmaga ellen az eljárást a helyi önkormányzat köteles kezdeményezni.

A vagyonrendezési eljárás fogalma, menete

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V törvény 119. § - 124. §-a alapján kérelemre vagy hivatalból vagyonrendezési eljárásnak van helye, ha utóbb olyan vagyontárgy kerül elő, melynek azóta már törölt cég volt a tulajdonosa, vagy korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek, ideértve a végelszámolási és felszámolási eljárást is, ha az előkerült vagyontárgyról az eljárásokban rendelkezés nem történt. A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék előtt a törölt cég volt hitelezője, tagja, illetve az kezdeményezheti, akinek az általa megjelölt vagyontárgyra követelése áll fenn.

Ha megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. Ebben az esetben a bíróság a kérelmet elutasítja, és a vagyontárgyat a kérelmező (kérelmezők közös) tulajdonába adja.

A vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő, a Cégközlönyben közzétett végzésben a bíróság a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül vagyonrendezőt rendel ki.
A bíróság a végzésben felhívja a törölt cég volt hitelezőit, tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a közzétételtől számított harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, és csatolják az igényt megalapozó okiratokat. Ha a vagyonrendező a bejelentett igényt nem fogadja el, a kérelmező nyolc napon belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat.
A vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget elkülönített számláján helyezi el. A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg a vagyonrendező díjának elszámolását követően a hitelezői igények teljes - vagy követeléseikkel arányos - kielégítésére szolgál. A vagyontárgy értékesítését követő harminc napon belül a vagyonrendező ezt a tényt bejelenti a bíróságnak, és benyújtja a vagyonfelosztási javaslatot.

A felszámolási eljárás menete

A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, ütemezi a felszámolást, kérésre tájékoztatást ad.
Hitelezői választmány esetén, meg kell szereznie annak a támogatását, mely egy évre szól.
A felszámoló külön nyilvántartásba veszi a követeléseket. A nyilvántartásba vétel feltétele a hitelezői hozzájárulás fizetése.
A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat.
A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.
A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.

A VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS SORÁN

A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron.
A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ettől bizonyos esetekben el lehet térni.
Ha a felszámoló az értékesítés formáira vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, az általa megkötött adásvételi szerződést meg lehet támadni.
Ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult bírósághoz fordulhat.
A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak. A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.
Az árverésről árverési hirdetményt kell kiadni a Cégközlönyben. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja.
Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.
Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi.

INGATLAN ÁRVERÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN

Az ingatlan árverésen történő értékesítése nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait.
Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.
Az elővásárlásra jogosult a végleges vételár tekintetében nyilatkozhat, hogy meg kívánja-e venni a dolgot.
Ha a felszámolási eljárás során megfelelő mennyiségű pénz folyik be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet.
A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.
A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni.
A tartalékon felüli pénzvagyon terhére a kielégítési sorrendben a jogos követelések kielégíthetőek. Ezt a bíróságnak kell jóváhagynia.

A KÖVETELÉSEK KIELÉGÍTÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS SORÁN

A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.
A felszámoló jogszabálysértése esetén a sérelmet szenvedő fél kifogással élhet. A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz.
Elrendelheti a kifogásolt intézkedés felfüggesztését, ha a felek meghallgatására, vagy egyéb bizonyítási eljárásra van szükség. Ha a kifogás helytálló, a felszámoló intézkedését a bíróság megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
A kifogásnak helyt adó végzés ellen annak közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.
Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

FELELŐSSÉG A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSÉRT

A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára terjed ki.

JOGORVOSLAT A FELSZÁMOLÁSI ZÁRÓMÉRLEGGEL KAPCSOLATBAN

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező kifogásolhatja írásban a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat.
Ebben az esetben a bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A kifogás elutasítása ellen nincs lehetőség fellebbezésre.
Ha a felszámolás nem fejeződik be 2 év alatt, akkor a bíróság a be nem hajtott követeléseket, és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők közt a kielégítési sorrend szerint felosztja.
Ha zálogjoggal terhelt vagyontárgy is van az értékesítetlen tárgyak közt, akkor azon a zálogjog megszűnik a bírósági végzési jogerőre emelkedésével. Ezen eljárás illetékmentes.

A felszámolás alá került cégek gazdálkodása

Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét erre napi frissítésben kerül sor.
A közzétételben fel kell tüntetni minden törvényben meghatározott lényeges körülményt.
A felszámolás alatt lévő cégről a bíróság értesíti az illetékes szerveket így például az adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet, és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet, az állami foglalkoztatási szervet, a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, a bíróság Gazdasági Hivatalát….

FELSZÁMOLÁS ALATT LÉVŐ CÉG MÉRLEGE

A felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolásnak a kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolási kezdő időpontot követő másfél hónapon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.
A gazdálkodó szervezet vezetője együttműködni köteles a felszámolóval, illetve bejelentési kötelezettsége van a kártérítéssel fenyegető környezeti károk tekintetében.
A felszámolásról tájékoztatni kell ezen felül a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot, és a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadékokról, bányászati kereset-kiegészítésekről, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatásokról, amelyek a jogosultat élete végéig megilletik.
A bíróság a felszámolási kezdő időpontot megelőző évben felvett jövedelem 50%-áig vagy ha a jövedelem nem állapítható meg 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, ha az tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt.
A felszámoló által megbízott szakértő köteles értesíteni a felszámolót a hiányosságokról, eltérésekről. A felszámoló köteles a tudomására jutott bűncselekményt az illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

FELSZÁMOLÁS ALATT LÉVŐ CÉG VEZETŐINEK FELELŐSSÉGE

A hitelező vagy a felszámoló kérheti a bíróságtól az eljárás alatt, hogy állapítsa meg azon vezetők felelősségét, akik a felszámolást megelőző 3 évben a hitelezők érdekeit csorbítva látták el ügyvezetői feladataikat, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.
A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás alatt kérheti azok felelősségének megállapítását is, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, illetve a döntéshozatalban meghatározó befolyással bírtak a felszámolásos kezdő időpontját megelőző három évben, és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el és ezzel a társaság vagyonát csökkentették.
A felszámolási eljárás kezdetével megszűnnek a tulajdonosi jogai, ettől fogva a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
A felszámolásnak a kezdetétől az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni.
A felszámolónak kérelemre tájékoztatást kell adnia az illetékes szerveknek, a hitelezői igényekről, hogy a felszámoló elfogadta-e, hova sorolta be, ezen felül a felszámolási költségekről és a cég által fizetendő járadékokról.
A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani

.

FELSZÁMOLÁS ALATT LÉVŐ CÉG TARTOZÁSAI

A felszámolási eljárás kezdetekor a felszámolás alatt lévő cég valamennyi tartozás lejárttá válik. A pénztartozások után a lejárati időig szerződéses kamat, az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig, de legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék követelhető.
A felszámolásban csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismert, és amely nem engedményezés tárgya.
Az adós felszámolandó céggel szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és a kielégítési sorrend szerint kielégíti.
A felszámolási költségnek nem minősülő költségekre telepített igényt annak keletkezésétől számított 40 napon belül kell bejelenteni.
A munkaviszonnyal kapcsolatos juttatásokat igénybejelentés nélkül is köteles a felszámoló figyelembe venni, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg.
A hitelező a felszámolás kezdete után a pénzkövetelésit beszámítási kifogásként érvényesítheti a perben, feltéve, hogy a felszámolásnak a kezdetén is ő volt a követelés jogosultja.
Az adós ingatlanán, vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik.

FELSZÁMOLÁS ALATT LÉVŐ CÉG ÓVADÉKA

Ha az adós óvadékot adott kötelezettségének biztosítására, a jogosult a Ptk.-ban foglaltak szerint elégítheti ki a követelését, amennyiben ezzel a jogával nem él 3 hónapon belül, úgy a zálogjog szabályai szerint tarthat igényt a követelésének kielégítésére.
Hitelezői választmány megalakítása végett a felszámoló a végzés közzétételétől 90 napon belül köteles a hitelezőket összehívni, ezen felül tájékoztatnia kell a hitelezőket az általa kötendő\felbontandó mindennapi gazdálkodás körét meghaladó szerződésekről.
A felszámoló félévente jelentést köteles tenni.
A hitelező a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül megtámadhatja a hitelezők kijátszására irányuló ügyleteket, (5 évre visszamenőleg), beleértve ebbe az ingyenes, illetve a feltűnően értékaránytalan ügyleteket is.
Ugyanígy cselekedhet abban az esetben is, ha egy hitelezőt előnyben részesítettek a többi rovására. Az előnyben részesített hitelezőtől a felszámoló visszakövetelheti a nem rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásokat. (különösen ilyen a tartozás esedékesség előtti teljesítése.)
Az ingyenességet és a rosszhiszeműséget vélelmezni kell, ha az adós a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, vagy a gazdálkodó szervezet a tagjával, illetve vezető tisztségviselőjével, esetleg annak hozzátartozójával köt szerződést.
Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.
Ha a fent említettek közül valamely a felszámoló tudomására jut, köteles tájékoztatni a hitelezőket. Ebben az esetben a határidő lejárata után is jogosult a hitelező megtámadni a szerződést. (15 napon belül)

Jellemző problémák a felszámolási eljárásokban - mikor kell azonnal lépni?

  • A felszámolóval határidőn belül felvenni a kapcsolatot kötelező - ha nem történik meg, máris indulhat a feljelentés!
  • Házipénztár. Ha pénz van a házipénztárban, és az ügyvezető azt nem adja át, csődbűncselekményt és sikkasztást követ el!
  • Tárgyi eszközök. Ugyanúgy viselkednek mint a házipénztár! Ha benne vannak a könyvekben és nem kerülnek átadásra, az bűncselekmény!
  • Ha a felszámolás kihirdetése után az ügyvezető továbbra is rendelkezik a cég felett, pénzt vesz fel annak bankszámlájáról, vagy kifizetéseket eszközöl. Ezzel is megvalósul a bűncselekmény!
  • Ha gépjármű vagy ingatlan van a cég tulajdonában, ami nem szerepel a könyvelésben. Értéktől függetlenül ez szándékosságot feltételez, és így büntetőjogi kategóriába esik!
  • A cég könyvelésének, iratanyagának átadása, a zárómérleg elkészítése szintén az ügyvezető felelőssége. Erre kiemelten oda kell figyelni!
  • NAV vizsgálat is lehetséges egy felszámolás alatt álló cégnél - ahol a volt ügyvezető már nem tudja megvédeni az igazát, mert nem ő képviseli a céget! Kiemelten fontos ilyen esetekben is időben lépni, és a felszámolóval lehetőség szerint jó kapcsolatot kialakítani, hogy a cég és a volt vezető megvédhesse az igazát, mielőtt ebből további problémák adódnának.
Úgy érzi segítségre lenne szüksége? Ne essen pánikba! Hívjon Bennünket minél hamarabb.
Tapasztalt válságmenedzsment szakemberek, felszámolást megélt üzletemberek, ügyvédek és adószakértők fognak Önnek segíteni!

Időpontot kérek!

Kérjen ajánlatot!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Üzenet