Végrehajtás

Cégét végrehajtás alá vonták? Magánszemélyként került a vagyona végrehajtás alá? Vagy csak fenyegetik ezzel? Forduljon hozzánk, segítünk!

Számtalan megoldás létezik.

Segítünk kijönni a végrehajtásból – tárgyalunk a hitelezőkkel, végrehajtóval, ha van rá lehetőség, felfüggesztjük a végrehajtást, megszüntetjük, vagy perújítást kérünk. Ne essen kétségbe! Először minket hívjon.

A végrehajtási eljárás előtt, vagy annak folyamatában is tudunk segíteni. Ebben a stádiumban még sok lehetőség áll előttünk, nem csak jogi, hanem üzleti szempontból is. Érdemes az elérendő célt pontosan megfogalmazni, és ha reális, el fogjuk érni! Keressen Bennünket most!

Szakszerű segítség végrehajtás előtt és közben

Végrehajtás esetén is nagyon fontos, hogy a bajba jutott adós minél hamarabb kérjen szakszerű segítséget!

Minél kevésbé harapódzott el a probléma, annál valószínűbb, hogy komolyabb károk nélkül kikerülhetünk a helyzetből.

Ilyenkor még lehet tárgyalni a hitelezőkkel kedvezőbb feltételek elérése céljából.

Ügyfeleinknek semmit sem kell tenniük a tanácsadáson történt egyeztetést követően, mindent intézünk helyettük!

Akkor sincs veszve minden, ha már eljárás folyik az ügyféllel szemben.

Ebben az esetben helyette tárgyalhatunk a követeléskezelőkkel, amivel már önmagában is nagy terhet vállalhatunk át az ügyfeleinktől.

Ugyanis sokaknak problémát okoz, hogy a tárgyalás során hatékonyan és szakértelemmel álljanak ki az érdekeik mellett.

Az utolsó szakasz az, amikor már elindult a végrehajtás, s ilyenkor a legkisebb a mozgástér. Ebben a helyzetben is tudunk azonban segíteni, például felügyelhetjük, hogy a végrehajtó szabályosan jár-e el.

Nyerhetünk időt olyan helyzetekben, amelyekben kisebb célok még elérhetők, a végrehajtás akár le is állítható illetve felfüggeszthető.

Időpontot kérek!

Időben kérjen segítséget!

A hiteleik fizetésével kapcsolatban az emberek többsége általában már azelőtt megérzi, hogy túl sok a teher, és nem tudja már sokáig cipelni, hogy a kritikus helyzet, a végrehajtás bekövetkezne.

Ez az ideális pillanat arra, hogy segítséget kérjenek! Ekkor ugyanis még nem menthetetlen a helyzet!

Ha még tudják fizetni a részleteket, nagyobb a mozgástér, több lehetőség áll rendelkezésünkre a megoldás megtalálására.

Ilyen esetekben a tanácsadást követően még tárgyalhatunk a hitelezőkkel, megpróbálhatunk kedvezőbb feltételeket elérni. A hozzánk fordulónak a tanácsadást követően lehetősége van arra, hogy megbízzon minket képviseletével, s eljárunk helyette.

Tárgyalunk Ön helyett!

A második szakasz az, amikor már elindult valamilyen eljárás az ügyféllel szemben. Még ekkor is sok mindent tehetünk, például tárgyalhatunk a követeléskezelőkkel az ügyfél helyett, ahogy arról is mi tájékoztatjuk a hitelezőket, hogy a jövőben ellátjuk az ügyfél képviseletét.

Ezzel adott esetben hatalmas terhet veszünk le a bajba jutott emberek válláról, ugyanis az emberek nagy többsége nem tud szakszerűen kiállni az érdekeiért, és esetleg emiatt megy bele egy olyan fizetési konstrukcióba is, ami nem előnyös számára.

Leállítható a végrehajtás

A harmadik szakaszban a legnehezebb, de korántsem lehetetlen. Ez az a pont, amikor már a végrehajtónál van az ügy. Ilyenkor még mindig fel tudjuk venni a hitelezőkkel a kapcsolatot; és megpróbáljuk leállítatni vagy felfüggesztetni a végrehajtást. Ehhez azonban arra van szükség, hogy legyen egy kitűzött cél, amit el szeretnénk érni.

Bár a törvényi mozgástér ekkor a legkisebb, azonban ilyenkor is sokat segíthetünk például azzal, hogy figyeljük, szabályosan jár-e el a végrehajtó.

Segíthetünk ezen felül az ügyfélnek időt nyerni, ami sokszor kihúzhatja a bajból, hiszen gyakran előfordul, hogy mindössze 30-40 napra lenne szüksége ahhoz, hogy megoldhassa a kritikus helyzetet.

Időpontot kérek!

Ne szenvedjen a szükségesnél nagyobb kárt!

Ha már odáig jutott az ügy, hogy a végrehajtás ingó és/vagy ingatlan árveréssel zárul, akkor az árverés menetét tudjuk figyelemmel kísérni.
A tanácsadást követően az ügyféllel együtt igyekszünk megfogalmazni a követendő célt, mindenekelőtt szem előtt tartva a kötelezett anyagi lehetőségeit és ezt megpróbáljuk érvényesíteni a hitelezőkkel folytatott tárgyalás során.
Kiutat jelenthetnek még az új jogszabályok is, az új Ptk., melynek értelmében megváltoztak az elévülési idővel kapcsolatos szabályozások, ugyanis az ügy, ha elévült, akkor erre hivatkozással állítjuk le a végrehajtást.

A végrehajtás felfüggesztésének lehetőségei

  1. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

(2) Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.

(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság – ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges – a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

 

A végrehajtás gyakran lehet hosszadalmas folyamat. Ezalatt bekövetkezhetnek olyan események, amelyek az eljárást ideiglenesen megszakíthatják, vagy akár meg is szüntethetik.

Ilyen események a következők: a végrehajtás kérelmezési jogának elévülése, a végrehajtás elévülése és a végrehajtás felfüggesztése. A végrehajtás kérelmezési jogának elévülését bemutattuk már, ezúttal az utóbbi kettő elemzése következik.

A végrehajtás kérelmezési jogának elévülése (prescripţie) és a végrehajtás elévülése (perimare) között az a különbség, hogy míg az első esetben a hitelező elveszíti azt a jogát, hogy a végrehajtás elindítását kérje, a második esetben egy már megkezdett végrehajtás marad abba.

Tehát a végrehajtás elévülése az a törvény által előírt szankció, amely a hitelező passzivitását bünteti egy folyó végrehajtáson belül.

A polgári eljárási törvénykönyv szerint, ha a hitelező mulasztásából hat hónap eltelik a legutóbbi végrehajtási aktustól anélkül, hogy ez bármilyen végrehajtási intézkedést tenne, a végrehajtás elévül. Amennyiben ez a hat hónapos határidő betelik, bármelyik érdekelt személy kérheti a folyó végrehajtás megszüntetését.

Bizonyos esetekben az elévülési határidő is megszakítható, illetve felfüggeszthető. Ahogy már említettük a végrehajtás kérelmezési jog elévülésének bemutatásakor, a határidő felfüggesztése és megszakítása között a különbség az, hogy míg az első esetben a felfüggesztést okozó körülmény megszűntekor a határidő tovább folyik (tehát folytatódik), a második esetben a megszakítás után egy új határidő kezdődik.

A végrehajtás elévülésének határideje akkor szakad meg, amikor a hat hónapos időszakon belül a hitelező valamilyen végrehajtási aktust folytat.

Az elévülési határidő felfüggesztése akkor következik be, amikor maga a végrehajtás felfüggesztődik.

A végrehajtás felfüggesztése a végrehajtási eljárás ideiglenes megállítását, szünetelését jelenti.

A végrehajtás felfüggesztése történhet a hitelező egyoldalú akaratából, vagy a törvény által előírt helyzetekben. A törvényi felfüggesztést csak a bíróság rendelheti el.

A Polgári eljárási törvénykönyv felsorolja azokat az eseteket, amikor a végrehajtás felfüggesztésének elrendelése kötelező, valamint azokat a körülményeket, amelyek esetén a végrehajtási eljárás felfüggesztése csak fakultatív. Ilyenkor a bíróság a konkrét esetet szem előtt tartva dönt arról, hogy szükséges-e vagy sem a felfüggesztés elrendelése.

A bíróság köteles a végrehajtás felfüggesztését elrendelni a következő esetekben:

– amikor az adós elhunyt, csak nagykorú örökösöket hagyva maga után, ezek ellen a végrehajtás a közös értesítésüktől számítva nyolc napra rá folytatódhat

– amikor az adós elhunyt, maga után hagyva kiskorú örökösöket is, a végrehajtás nem folytatódhat mindaddig, amíg a kiskorú törvényes képviselete nem tisztázódik.

A végrehajtás ugyanakkor felfüggeszthető akkor is, ha az adós felfüggesztési kéréssel fordul az illetékes bírósághoz, vagy olyan perorvoslattal él, amelynek felfüggesztő hatása van, illetve lehet bizonyos esetekben (például fellebbezés, felfolyamodás stb.).

A bírósághoz intézett felfüggesztési kérés a végrehajtás foganatosítása elleni kifogással együtt (contestaţie la executare) nyújtható be.

Időpontot kérek!

Perújítás vagy a végrehajtás megszüntetése?

A perújítás és a végrehajtás megszüntetése iránti per egyaránt alkalmas eszköz lehet egy folyamatban lévő végrehajtási eljárás megakasztására, de más-más esetben vehetők igénybe és más szabályok vonatkoznak rájuk.

 

A perújítás rendkívüli jogorvoslat, mellyel a fél a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható döntést támadja. Feltételeit a Pp. 260. §-a szabályozza. Eszerint – több más eset mellett – akkor van helye perújításnak a jogerős íítélet ellen, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.

Ebben az esetben is feltétele azonban a perújításnak, hogy a fél az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.

Fontos továbbá, hogy a perújítás előterjesztése határidőhöz kötött: a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

A végrehajtás megszüntetése iránti per végrehajtási per, mely a végrehajtás alapjául szolgáló döntés jogerejét nem érinti.

A Pp. 368. §-a értelmében a végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény
a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.

 

A két eljárást tehát – több más különbség mellett – az különbözteti meg egymástól, hogy míg a perújítást olyan tényre, vagy bizonyítékra hivatkozva lehet előterjeszteni, mely ugyan már bekövetkezett, vagy rendelkezésre állt a jogerős döntést megelőzően is, és az – annak elbírálása esetén – a félre nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna, ám annak érvényesítése a félnek fel nem róható okból elmaradt, addig a végrehajtás megszüntetésének okául csak olyan tény szolgálhat, mely akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban.

 

Lényeges megemlíteni, hogy perújítással – a Pp. általános szabályai szerint – a jogerős fizetési meghagyás ellen is lehet élni.

 

A perújításra – bírósági ítélet elleni perújítás esetén – az első fokon eljárt bíróság, fizetési meghagyás elleni perújítás esetén pedig az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.

 

A végrehajtás megszüntetése iránti perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes.

 

A már folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztését mind perújítás, mind pedig végrehajtás megszüntetése iránti per esetén lehet (és célszerű) kérni. Erre a törvény mindkét eljárás esetén lehetőséget ad.

 

A perújítás esetén az illetéket az általános szabályok szerint kell megfizetni (főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a), tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre, végrehajtás megszüntetése iránti perben a követelés 6%-ának megfelelő eljárási illetéket kell leróni.

Időpontot kérek!

A jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a végrehajtással kapcsolatos alapvető szabályokat egy jogszabályban, nevezetesen törvényben rögzítse, így az Országgyűlés megalkotta az 1994. évi LIII. törvényt (továbbiakban: Vht.), amely a bírósági végrehajtásról szóló tv. címet kapta.

Fenti törvény a végrehajtásról szóló jogszabályok közül központi szerepet tölt be ún. „lex generalis”, mely tartalmazza a legfontosabb jogintézményeket, garanciális szabályokat.

Ugyanakkor természetesen nem lehet a végrehajtásra vonatkozó valamennyi részletszabályt egyetlen joganyagba rendezni, ezért a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per szabályait sem a Vht-ban szabályozták, hanem a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) a különleges perekre vonatkozó XXV. fejezete tartalmazza azokat.

Fentiekből is látszik, hogy szemben a végrehajtási eljárással, amely nemperes eljárás, a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti processzus peres eljárás, amely a bíróság hatáskörébe tartozik.

A Pp. 366. §-a alapján: „Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.”

A Vht-nak a végrehajtásban betöltő központi szerepéből adódóan a végrehajtásban résztvevő feleknek elsősorban a végrehajtási eljárásban kell bejelenteniük, ha a végrehajtást kérő követelése megszűnt, vagy csökkent.

Fenti elvet – mely egyben a végrehajtást kérő számára kötelezettség is – a Vht. 40. § tartalmazza, mely előírja, hogy a végrehajtást kérőnek a végrehajtandó követelés csökkenését, vagy megszűnését haladéktalanul be kell jelentenie a végrehajtónak.

Azonban nem csupán a végrehajtást kérőnek van kötelezettsége a követelés csökkenésével, vagy megszűnésével kapcsolatban, hanem a Vht. az adós számára is előírja, hogy amennyiben   a végrehajtást kérő követelése alaptalan, avagy a követelést már teljesítették, vagy megszűnt, ezt a tényt – az állításának alátámasztásául szolgáló okirat másolatának csatolásával együtt – a végrehajtónak bejelentse.

Ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtást kérőt nyilatkozattételre hívja fel.

Amennyiben a végrehajtást kérő a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a követelés fennállásáról, vagy elismeri az adós állítását, abban az esetben a végrehajtás megszüntetésére, illetve korlátozására szintén sor kerülhet a nemperes eljárásban.

Ilyenkor tehát nincs szükség arra, hogy az adós pert indítson a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt.

Ha a végrehajtást kérő a végrehajtónak bejelenti, hogy a követelés megszűnt és a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget is befizeti, abban az esetben a végrehajtási eljárás megszűnik.

A végrehajtási eljárás, illetve a végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránti per elhatárolása szempontjából fontos megemlíteni, ha a végrehajtást kérő kéri a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását, ez a kérelem nem minősül a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti keresetlevélnek, mert ebben az esetben a Vht. 55. § értelmében a kérelemről a végrehajtást foganatosító bíróságnak kell döntenie a végrehajtási eljárás keretében.

 

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per indításának alapvető feltétele, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása alapjául közölni kívánt tény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat, illetve az egyezség megkötése után következett be.

A Pp. 368. § -a alapján: „a végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény

  1. a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
  2. b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.”

Vagyis a perújítás szempontjából fontos elhatárolási kérdés, hogy amennyiben az adós a jogerős marasztaló határozatban foglalt követelést olyan okból vitatja, amely ok a határozat meghozatalát követően következett be – a Pp-ben a perújításra vonatkozó feltételek fennállása esetén – perújítási eljárást kell kezdeményeznie, nem pedig a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pert kell indítania.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per esetén annak érdekében, hogy a bíróság a keresetnek helyt adjon, a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a végrehajtást kérő követelése alaptalan, vagy az megszűnt. Ennek számtalan oka lehet: pl. a teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, beszámítás, az elévülés.

Természetesen, mint minden perben, a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perekben is különös jelentősége van a bizonyításnak, azon belül is az okirati bizonyítékok kapnak nagy hangsúlyt.

A felperesnek a bizonyítani kívánt tényt elsősorban okiratokkal kell alátámasztania a pernyertesség érdekében, de a szabad bizonyítás elvéből következően egyéb bizonyítási eszközök is felmerülhetnek, mint pl. a tanúk kihallgatása.

A Pp. némiképp eltérően rögzíti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal, és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályait.

A Pp. 369. § – a alapján: „ végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

  1. a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
  2. b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
  3. c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,
  4. d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.”

Fentiek alapján megállapítható, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratok esetében a végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránti perek indításának szélesebb köre engedélyezett, mint a Pp. 368. §-ban szabályozott esetben.

Fentiek magyarázata, hogy a végrehajtási lap kiállítása esetén a bíróság megvizsgálja az ügy érdemében előadott tényeket, bizonyítékokat az ügydöntő határozatának meghozatala előtt.

További sajátossága a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pereknek, hogy a folyamatban lévő végrehajtási eljárásra tekintettel az idő kiemelt jelentőséggel bír, ezért a jogalkotó különös figyelmet fordított arra, hogy a perek lehetőleg ne húzódjanak el, melynek érdekében számos garanciális szabályt hozott: így többek között a bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki.

A perben szünetelésnek nincs helye. További rendelkezés, hogy az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.

A végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránti perekben a peres felek (adós, végrehajtást kérő) mellett a végrehajtó is szerepet kap a Pp. 370/A § szerint: „(5) A bíróság a keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó körülményekről és az általa lefolytatott eljárási cselekményéről. A végrehajtót a tárgyalás napjáról értesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a perben előterjesztette, a bíróságnak a végrehajtást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek viseléséről is döntenie kell. A bíróság határozata ellen a végrehajtási költségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet.”

A bíróság egyrészt megküldi a keresetlevelet a végrehajtó részére, hogy nyilatkozzon az abban foglaltakról, valamint értesíti a tárgyalás napjáról is. Fontos rendelkezés, hogy a végrehajtó a perben előterjesztheti az eljárással kapcsolatban felmerült költségeit.

Amennyiben a végrehajtó a perben előterjesztette a költségeit a bíróságnak az eljárást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek viseléséről is döntenie kell. Abban az esetben azonban, ha a végrehajtó nem terjeszt elő nyilatkozatot, akkor a bíróság még a keresetnek helyt adó ítélet esetén sem hozhat döntést a végrehajtási költségek mikénti viselése tárgyában.

Végezetül szeretném kiemelni a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek jelentőségét az adós érdekvédelmének a szempontjából is. Ugyanis a jogintézmény a már folyamatban lévő végrehajtási eljárás során lehetőséget biztosít az adós számára, hogy a korábban részletesen kifejtett feltételek fennállása esetén bírósági perben érvényesítsék jogaikat.

Időpontot kérek!